AI és szénpiac: Kína fékez, a világ alkalmazkodik

A globális szénkereslet 2025-ben rekordra nőhet: 8 845 millió tonnára, ami éves szinten nagyjából 0,5% bővülést jelent. Ez a szám elsőre úgy hangzik, mintha a dekarbonizáció megint csak egy konferenciatermi ígéret maradna.

Csakhogy a lényeg nem az idei csúcs, hanem az, ami utána jön: az IEA friss előrejelzése szerint Kínában 2027-ig érdemben csökkenhet a szén iránti kereslet, és ez a visszaesés nagyobb hatású, mint amennyit az USA szénbarát politika rövid távon „visszahoz” a rendszerbe. A valóság? A szén jövőjét egyre kevésbé a hangzatos politikai üzenetek, és egyre inkább a villamosenergia-rendszerek fizikai korlátai és adatai alakítják.

És itt kapcsolódik a témánkhoz, a „Mesterséges intelligencia az energetikában és fenntarthatóságban” sorozathoz: amikor egy ország (pláne Kína) energiamixe ilyen tempóban változik, a nyertesek azok lesznek, akik jobban tudnak előre jelezni, optimalizálni és reagálni. Ebben pedig az AI ma már nem extra, hanem alapkompetencia.

Miért Kína szénkereslete a döntő tényező?

A rövid válasz: azért, mert Kína adja a világ szénfelhasználásának több mint felét, így már egy „kicsi” elmozdulás is globális ár- és ellátási lánc-hatást vált ki.

Az IEA szerint Kínában a szénkereslet 2024 és 2025 között nagyjából stagnált, ami önmagában szokatlan egy olyan gazdaságban, ahol az áramigény hosszú ideig szinte automatikusan vitte magával a szénfogyasztást.

A legfontosabb számok, amikre érdemes figyelni

Az IEA friss pályája szerint:

• A globális szénkereslet 2025-ben kb. 8 845 Mt.
• Az USA-ban 2025-ben a szénkereslet kb. 516 Mt, és ez 37 Mt-tal magasabb lehet az előző évhez képest.
• 2027-re az IEA az USA esetében +38 Mt felülvizsgálatot jelez (több szén, mint korábban gondolták).
• Ugyanakkor Kínában 2027-re -126 Mt lefelé módosította a várakozást.
• Kína szénkereslete 2027-re kb. 4 879 Mt lehet, a 2030-as évek eleje felé pedig tovább csökkenhet (a évtized végére ~4 772 Mt az előrejelzésben).

Ezek a különbségek egy mondatban: Kína csökkenése nagyobb, mint az USA emelkedése, ezért a globális pályát inkább Peking, mint Washington dönti el.

Mi mozgatja a szén visszaszorulását? Nem ideológia, hanem rendszerlogika

A rövid válasz: a szenet Kínában nem „betiltják”, hanem kiszorítják az olcsóbb és gyorsabban telepíthető termelők, főleg a megújulók és a nukleáris.

Az IEA megfogalmazása szerint a kínai szén egyre inkább a villamosenergia-rendszerben történő „crowding-out” jelenséggel találkozik: a megújulók növekedése és a nukleáris bővülése elveszi a helyet a széntől a hálózatban.

Megújulók: amikor a kapacitás már nem csak „szép szám”

Kínában a megújulók bővülése már nem PR-téma, hanem a napi diszpécsermunka realitása. Az IEA szerint a megújulók hamarosan a termelés nagyobb részét adhatják, és a kilátás az, hogy 2030-ra akár 49% körül lehet a megújulók aránya a kínai áramtermelésben.

Ez a helyzet viszont egy új problémát hoz: a termelés egyre inkább időjárás- és hálózatfüggő, ezért kell a rendszernek egyre jobb előrejelzés, rugalmasság és optimalizáció.

Európa és India: külön sztori, de ugyanaz a tanulság

• Az EU-ban a szén visszaesése folytatódik „strukturálisan” (megújulók, szénkivezetés, karbonárazás), de 2025-ben az IEA szerint lassabb volt a csökkenés, részben alacsonyabb szél- és víztermelés miatt.
• Indiában 2025-ben a szénfogyasztás váratlanul csökkent, ami az erős monszunnal és a magasabb vízerőművi termeléssel függött össze.

A közös nevező: az időjárásból jövő volatilitás már nem mellékszál, hanem stratégiai kockázat. Ez pedig kifejezetten AI-terep.

Mitől lesz az AI „energetikai eszköz”, és nem csak IT-projekt?

A rövid válasz: az AI ott ad pénzben mérhető értéket, ahol előrejelez és döntést támogat – például hogy mennyi szén (vagy gáz) kell tartalékba, mikor érdemes tárolót tölteni, milyen hálózati fejlesztés térül meg.

Az IEA-jelentés egyik rejtett üzenete az, hogy a szénpiac rövid távon még tud hullámozni (USA-politika, európai szélcsend, indiai monszun), de a középtávú trendekben egyre több a strukturális komponens. Ilyenkor a vállalatok tipikus hibája, hogy egyszerű trendvonalakat húznak – és későn veszik észre, hogy a rendszer „átbillent”.

1) AI-alapú kereslet-előrejelzés: a pontosság itt tényleg pénzt ér

Az energiacégeknek 2026–2030 között nem az lesz a kihívás, hogy „lesz-e megújuló”, hanem hogy mikor, hol és mennyit ad a hálózatba.

AI-val érdemes összehozni:

• fogyasztási idősorokat (okosmérők, ipari profilok)
• időjárási modelleket (szél, felhőzet, hőmérséklet)
• piaci árakat (day-ahead, intraday)
• hálózati korlátokat (torlódás, veszteségek)

Ebből nem csak jobb forecast lesz, hanem olyan döntéstámogatás, ami megmondja: melyik órában milyen tartalék kell, és mennyi fosszilis indulás kerülhető el.

2) Megújuló integráció: a hálózat az igazi szűk keresztmetszet

A megújulók gyors bővülése Kínában pont azért csökkenti a szén szerepét, mert a rendszer képes egyre több időben „elnyelni” a tiszta termelést. De ez nem megy:

• hálózati fejlesztés nélkül,
• tárolás nélkül,
• rugalmas fogyasztás (demand response) nélkül,
• és főleg: jó optimalizáció nélkül.

AI itt két szinten segít:

1. Rövid távú diszpécser-optimalizálás (órás-perces döntések): melyik erőmű induljon, mennyi tárolás menjen, hol kell korlátozni.
2. Hosszú távú hálózati tervezés (évek): hol lesz torlódás, hol érdemes új kapacitást építeni.

3) Szénkitettség kezelése: a pénzügy és az üzem összeér

Ha a kínai szénkereslet tényleg csökken, az hat a globális árakra, a szállításra, a bányászati és kikötői logisztikára. Egy magyar ipari szereplőnek ez közvetetten is fájhat: alapanyagárak, villamosenergia-árak, ellátási kockázatok.

A jó megközelítés az, ha az AI-t nem csak forecastként használjuk, hanem szcenárió-motorként:

• Mi történik, ha a megújuló termelés alacsony egy télen (EU-s szélcsend-szituáció)?
• Mi történik, ha Kínában az áramigény gyorsabban nő a vártnál?
• Mi történik, ha a „szénből vegyipari alapanyag” (coal-to-chemicals) projektek felpörögnek?

Az IEA szerint pontosan ezek a tényezők tudják a kínai csökkenést „kisimítani” vagy átmenetileg visszafordítani. AI-val a vállalat nem találgat, hanem valószínűségekkel és kockázati sávokkal dolgozik.

Gyakori vezetői kérdések 2026-ra (és a tiszta válaszok)

„Ha a szén csökken, akkor kész is vagyunk a klímacélokkal?”

Nem. A szén visszaesése fontos, de a rendszer egészét kell nézni: villamosenergia-igény, ipari elektrifikáció, hálózat, tárolás, rugalmasság. A szén kiszorulása feltétel, nem garancia.

„Az USA politikája nem borítja az egészet?”

Rövid távon okozhat zajt, de a globális trendet inkább a nagy fogyasztók szerkezeti változásai adják. Az IEA számai alapján Kína lefelé módosítása nagyobb, mint az USA felfelé módosítása.

„Hol van ebben konkrét AI-ROI?”

A leggyorsabb megtérülés tipikusan itt jön:

• pontosabb fogyasztás- és termelés-előrejelzés → kevesebb kiegyenlítő energia költség
• tároló optimalizálás → jobb ár-arbitrázs, kisebb csúcsvétel
• karbantartás-előrejelzés (prediktív) → kevesebb kiesés a kritikus időszakokban

Mit érdemes most lépni? (Praktikus, 30 napos start)

A rövid válasz: ne „AI-projektet” indíts, hanem egy üzleti problémát oldj meg AI-val.

1. Válassz egy mérhető célpontot: pl. day-ahead forecast hiba csökkentése 15%-kal, vagy kiegyenlítő költség -10%.
2. Rakj rendet az adatokban: mérési idősorok, időjárás, árak, üzemállapotok.
3. Építs baseline modellt (nem kell rögtön bonyolult): a lényeg, hogy legyen kontroll.
4. Tedd be döntési folyamatba: forecast önmagában kevés; kell hozzá ajánlás (pl. „tölts 18:00–22:00 között”).
5. Skálázd a legjobb use case-t: egy sikeres pilot után jöhet a portfólió.

Egy mondatban: az energetikában az AI akkor ér valamit, ha a diszpécser, a kereskedő és a pénzügy ugyanazt a „valószínű jövőt” látja.

Merre tartunk 2026–2030 között?

A kínai szénkereslet várható csökkenése nem csak klímahír. Piaci jelzés: a villamosenergia-rendszerek átléptek egy új fázisba, ahol a megújulók mennyisége már elég nagy ahhoz, hogy a fosszilis termelést ténylegesen kiszorítsa.

És ez a fázis adatvezérelt. Aki gyorsan és jól tud előre jelezni, annak alacsonyabb lesz a költsége, kisebb a kockázata, jobb az ellátásbiztonsága. Aki viszont továbbra is ösztönből tervez, az úgy fog járni, mint sok cég a 2020-as évek eleji energiaár-sokknál: túl későn kap észbe.

Ha a következő hónapban egy dolgot érdemes eldönteni: melyik döntést hoznád meg másképp, ha 20%-kal jobb előrejelzésed lenne? Ott érdemes kezdeni az AI-t.