XAG P150 Max drón és R sorozatú rover: új szint a precíziós gazdálkodásban

A 2025-ös Agritechnica egyik legnagyobb visszhangot kiváltó újdonsága a XAG P150 Max agrárdrón és az R sorozatú mezőgazdasági rover volt. A gyártó két, egymással jól kombinálható, teljesen autonóm robotot mutatott be, amelyek nagy teherbírással, intelligens vezérléssel és precíz kijuttatással támogatják a modern növényvédelmet és tápanyag-utánpótlást.

Magyar szemmel nézve a kérdés egyszerű, de égető: mit jelent ez a hazai gazdáknak 2025-ben, amikor az inputárak magasak, a munkaerőhiány tartós, az időjárás pedig egyre kiszámíthatatlanabb? Hogyan illeszkednek ezek az eszközök az AI a magyar mezőgazdaságban: precíziós gazdálkodás sorozatunk fő témájához: a mesterséges intelligencia gyakorlati, pénzben mérhető hasznához a földeken?

Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy mit tud a P150 Max drón és az R sorozatú rover, miért fontos a nagy teherbírás és a teljes autonómia, és – ami a legfontosabb – hogyan lehet ezeket a megoldásokat magyar viszonyok között ésszerűen, lépésről lépésre bevezetni.

---

1. Mit hozott az Agritechnica 2025? – robotok a szántóföldön és az ültetvényben

Az Agritechnica 2025 jól megmutatta, merre tart a világ mezőgazdasága: az önjáró, szenzorokkal és AI-val felszerelt robotok már nem látványos játékszerek, hanem sorozatgyártott, érett technológiák.

A XAG két kulcseszköze ezt a trendet testesíti meg:

• XAG P150 Max drón – nagy teherbírású, teljesen autonóm permetező és szóró drón
• XAG R sorozatú rover – sor- és ültetvénykultúrákhoz tervezett, precíziós talajszinti növényvédelmi és kijuttatási robot

Ezek az eszközök nem magányos szigetek, hanem egy intelligens, összekapcsolt rendszer részei, ahol a szoftver, az adatelemzés és a mesterséges intelligencia ugyanolyan fontos, mint maga a hardver.

A cél már nem csak az, hogy „felpermetezzük a táblát”, hanem hogy minden csepp növényvédő szer és minden kilogramm műtrágya pontosan oda kerüljön, ahol valóban szükség van rá.

Ez tökéletesen illeszkedik sorozatunk fő témájához: az AI-alapú precíziós gazdálkodás nem elmélet többé, hanem olyan gyakorlati eszköz, amely a magyar termelőknek is segíthet a versenyképesség fenntartásában.

---

2. XAG P150 Max – nagy teherbírás, teljes autonómia, intelligens permetezés

Nagy teherbírás: miért számít ez a magyar gazdának?

A P150 Max fő üzenete: minél kevesebb felszállással, minél több hektárt kezelni. A nagy teherbírás (jelentősen nagyobb, mint a korábbi generációké) három dologban segít:

1. Kevesebb tankolási ciklus – gyorsabban végezhető el a permetezési vagy lombtrágyázási munka
2. Kevesebb emberi beavatkozás – a gép kevesebbszer jön vissza a startpontra
3. Jobb kapacitás csúcsidőszakban – amikor az időjárás csak szűk „ablakot” enged, döntő lehet a tempó

Magyar környezetben ez különösen fontos a kukorica, búza, napraforgó esetében, ahol a kezelések gyakran nagy táblaméret mellett, időjárási nyomás alatt zajlanak.

Teljes autonómia – nem „távirányítós játék”, hanem robot

A P150 Max teljesen autonóm üzemre képes:

• előre megtervezett útvonal alapján repül,
• automatikusan tartja a magasságot és a sávszélességet,
• a fedélzeti szenzorok (radar, lidar, kamera – konfigurációtól függően) segítségével igazítja a repülést és a cseppképzést.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kezelő feladata inkább tervezés és felügyelet, nem pedig folyamatos manuális kormányzás. Az AI-alapú útvonaltervezés és domborzatkövetés különösen hasznos:

• változatos domborzatú területeken (pl. dombos szőlők, gyümölcsösök a Dunakanyarban vagy Észak-Magyarországon),
• szabálytalan alakú tábláknál, ahol a hagyományos gépek fordulóvesztesége magas,
• érzékeny területek közelében, ahol pontosan be kell tartani a védőtávolságokat.

Intelligens növényvédelem drónnal

A P150 Max nem csak „permetez”, hanem adatot is gyűjt. A rendszer képes:

• NDVI vagy más vegetációs indexek alapján azonosítani a gyenge foltokat (ha kapcsolódik megfelelő érzékelőkhöz vagy előzetes műholdkép-elemzéshez),
• a változó dózisú kijuttatást támogatni (ahol a szabályozás és technológia ezt már lehetővé teszi),
• visszajelzést adni a kezelés lefedettségéről és minőségéről.

Ez szoros kapcsolatban áll sorozatunk többi témájával: termésbecslés AI-val, zónák kialakítása, inputoptimalizálás. A drón itt a „végrehajtó”, amely a döntéstámogató rendszerek (pl. hozamtérképek, talajvizsgálatok, műholdképek) által javasolt beavatkozást hajtja végre.

---

3. XAG R sorozatú rover – precíziós növényvédelem ültetvényben és fóliában

Ha a P150 Max a „légi flotta”, akkor a XAG R sorozatú rover a földi egység: kifejezetten ültetvényekbe, gyümölcsösökbe, szőlőkbe, fóliasátrakba és üvegházakba tervezve.

Miért különösen érdekes ez a magyar ültetvényeseknek?

A magyar gyümölcs- és szőlőtermelés egyik legnagyobb kihívása:

• a sűrű, ismétlődő növényvédelmi menetrend,
• a munkaerőhiány,
• valamint az, hogy a permetezés sokszor nehéz körülmények között történik (éjszaka, keskeny sorközökben, meredek területen).

Az R sorozatú rover éppen erre ad választ:

• keskeny sorközökben is biztonságosan mozog,
• önállóan követi az előre tervezett útvonalat,
• a permetezőkeret célzottan a lombozathoz igazítható,
• a kijuttatás dokumentálható, visszakövethető.

Precízió, ami forintban mérhető

A precíziós kijuttatás az ültetvényben különösen látványos megtakarítást hozhat:

• kevesebb elpárolgó, elsodródó permetszer,
• jobb fedettség a lombozat belsejében, ami kritikus pl. varasodás vagy szőlőperonoszpóra esetén,
• pontos mennyiség, így könnyebben tarthatók az előírt dózisok.

Mivel a rover lassan, stabilan, állandó sebességgel és pontos útvonalon halad, az algoritmus könnyebben biztosítja, hogy a kijuttatott mennyiség hektáronként valóban az előírt tartományban maradjon.

Robot a fóliasátorban – valós segítség, nem sci-fi

Az R rover egyik fontos felhasználási területe a zöldségtermesztés fóliában és üvegházban, amely Magyarországon is komoly értéket képvisel:

• paprika, paradicsom, uborka intenzív termesztésénél a növényvédelmi és tápoldatozási feladatok nagy része ismétlődő, időigényes, monoton munka;
• a rovarölő és gombaölő kezelések egy része éjszaka vagy kora hajnalban ideális, amikor nehéz munkást találni.

Itt egy autonóm rover óriási segítség lehet, mert:

• nem fárad, nem unja meg, éjszaka is dolgozik,
• pontosan végrehajtja az előre beállított programot,
• minden menetet adatként rögzít, ami később elemezhető (mely szakaszokon kellett gyakrabban védekezni, hol jelent meg először a fertőzés stb.).

---

4. AI, adat és robotika – hogyan kapcsolódik össze egy rendszerben?

A P150 Max drón és az R sorozatú rover értékét nemcsak a gépek tudása adja, hanem az, hogy egy közös, intelligens ökoszisztémába illeszkednek.

Az adatalapú precíziós gazdálkodás lépései

Egy modern, AI-alapú precíziós rendszerben a folyamat nagyjából így néz ki:

1. Adatgyűjtés

   • drónos vagy műholdas felvételek (vegetációs indexek, stresszpontonok),
   • hozamtérképek a betakarítógépről,
   • talajvizsgálati eredmények,
   • ültetvényben szenzorok (páratartalom, levélnedvesség, hőmérséklet).

2. Elemzés mesterséges intelligenciával

   • zónák kialakítása (gyenge, közepes, erős fejlődésű területek),
   • termésbecslés, termőhelyi különbségek feltárása,
   • kockázati térképek készítése (hol nagyobb a gombabetegség esélye).

3. Döntéstámogatás

   • hová, mikor, milyen dózisú kezelést érdemes adni,
   • mely táblarészek igényelnek külön beavatkozást,
   • mikor érdemes permetezni időjárás és fertőzési kockázat alapján.

4. Végrehajtás robotokkal

   • a P150 Max drón a szántóföldi, állomány feletti kezeléseket végzi,
   • az R rover a talajszinten, ültetvényben és fóliában dolgozik,
   • a kijuttatásról részletes napló készül.

5. Visszacsatolás

   • a betakarítási adatok alapján ellenőrizhető, hogy hol milyen hozamnövekedést vagy megtakarítást hozott a beavatkozás,
   • a rendszer tanul, a következő évben finomított zónákkal, pontosabb javaslatokkal dolgozik.

Ez a körforgás az, amit sorozatunkban az AI-alapú, zárt precíziós ciklusnak nevezünk. A XAG új eszközei ebben a ciklusban a „kezünk”, amely végrehajtja, amit az adatalapú agy kitalál.

---

5. Hogyan és hol érdemes Magyarországon elkezdeni? – gyakorlati lépések

A technológia látványos, de a magyar gazda első kérdése jogosan az: hogyan térül ez meg, és hogyan lehet elindulni reálisan, nem sci-fi szinten?

5.1. Mely gazdaságméretnél van értelme?

• 50–100 ha alatt: önálló beruházás helyett inkább szolgáltatás formájában, drónos és rovos bérmunkában lehet gondolkodni.
• 100–300 ha között: vegyes modell – egy kisebb saját drónflotta + növényvédelmi szolgáltató ültetvényben vagy speciális munkákra.
• 300 ha felett vagy intenzív ültetvényekben: érdemes részletes megtérülés-számítást végezni, saját gépparkkal számolva.

5.2. Lépésről lépésre – gyakorlati bevezetési javaslat

1. Kezdje adatokkal, ne gépvásárlással

   • műholdas felvételek, egyszerű drónos felmérések, hozamtérkép – olcsóbb, mint egy robot, mégis azonnal látható, mekkora a táblák heterogenitása.

2. Kísérleti parcella kijelölése

   • 5–20 ha-os területen próbálja ki a precíziós kijuttatást,
   • hasonlítsa össze a hagyományos, „egyen dózisos” technológiával.

3. Külső szolgáltató bevonása

   • drónos permetezésre, ültetvényben roveres kísérletre – így eszközvásárlás nélkül gyűjthet valós tapasztalatot.

4. Éves kiértékelés

   • hozameredmények, input-megtakarítás, munkaszervezési előnyök,
   • ezek alapján könnyebb dönteni a saját gép beruházásáról.

5.3. Tipikus magyar akadályok – és lehetséges megoldások

• Szabályozási kérdések drónos permetezésnél
  – érdemes olyan szolgáltatóval vagy forgalmazóval együttműködni, aki naprakész a jogszabályokban, és segít az engedélyezésben.

• Munkaerő és szaktudás hiánya
  – kulcs az oktatás: traktorosból „rendszerkezelővé” kell képezni az embereket; ez 1–2 napos tanfolyamokkal, gyakorlattal ma már reálisan megtehető.

• Bizalmatlanság az új technológiával szemben
  – kicsiben, mérhetően kell kezdeni: ha 10–20 ha-on kimutatható 5–10% input-megtakarítás vagy hozamnövekedés, a technológia „saját magát adja el”.

---

6. Összegzés: a P150 Max és az R rover szerepe a magyar precíziós jövőben

A XAG P150 Max drón és az R sorozatú rover jól mutatja, merre halad a világ: nagy teherbírású, teljesen autonóm, AI-val támogatott mezőgazdasági robotok veszik át a legnehezebb, legidőigényesebb feladatokat. A magyar gazdák számára ez nem sci-fi, hanem konkrét lehetőség, hogy:

• csökkentsék a növényvédőszer- és műtrágyafelhasználást,
• pontosabban és időben végezzék el a kezeléseket,
• enyhítsék a munkaerőhiány okozta nyomást,
• és hosszú távon fenntarthatóbb, versenyképesebb gazdálkodást folytassanak.

Az AI a magyar mezőgazdaságban: precíziós gazdálkodás sorozatunkban folyamatosan azt vizsgáljuk, hogyan fordítható le a mesterséges intelligencia nyelve forintokra, hozamnövekedésre és kockázatcsökkentésre. A P150 Max és az R rover ennek a kirakósnak a „végrehajtó” darabjai: azok az eszközök, amelyek a szenzorokból és adatelemzésből születő döntéseket a gyakorlatban is megvalósítják.

Ha a következő évre gondol, érdemes feltenni a kérdést:

Hol tudna Ön a gazdaságában akár csak 10–20 hektáron kísérletet indítani AI-alapú, robotizált kijuttatással?

Minél hamarabb indul el ez az út, annál gyorsabban gyűlnek az adatok és a tapasztalatok – ez pedig a precíziós, AI-vezérelt magyar mezőgazdaság legfontosabb tőkéje lesz a következő évtizedben.